Megérkezés

Megérkezés

(Jonathan)

Csendben autóztunk kifelé Northamptonból a reptér felé. Kilenckor indult a gépünk és még volt fél óránk odaérni. Rose felhívott, hogy menjek el Anyért, mert tudta, hogy el fog késni. 

- Köszönöm, hogy beugrottál értem. - mosolygott Any amikor leparkoltam a reptérnél.

- Rose megölt volna ha elkésel...mindkettőnket. - mondtam majd elindultunk Tyhoz és Rosehoz. 

- Sziasztok. - ugrott Rose barátnője nyakába, mire Any persze elvesztette az egyensúlyát és majdnem elestek.

- Szia. - fogott velem kezet Ty.

- Any nagyon csini vagy. - lelkendezett tovább Rose, de Any nem figyelt rá. Két srácot nézett akik távolabb álltak. A két fiú felé kacsintgatott ő meg pirulva mosolygott rájuk. Az egyiknek sötét haja és mégsötétebb szem volt, nem volt szimpatikus. A másik Szőke zöldszemű, szintén unszimpatikus. Mindkettő magas, talán még Tynál és nálam is magasabbak, és izmosak, tuti kondiznak... Hirtelen elfogott a féltékenység. 

- Annabell! Mi lenne ha figyelnél? - lökte oldalba barátnője.

- Bocsi. Induljunk. - fogta meg bőröndjeit, és elindult.

- Másik irány! - kiabáltam utána mire megfordult és elsietett a másik irányba.

 Becsekkoltunk és elfoglaltuk a helyünket a gépen.

- Jonathan... - kezdte Any mellettem de el is hallgatott amint ránéztem és elpirult.

- Igen? 

- Semmi hagyjuk. Te is úgy látod, hogy Ty és Rose egymásra találtak? -néztem az előttünk nevetgélő párost és azon gondolkodtam vajon tényleg összejöttek e. Azt tudtam, hogy Tylernek tetszik Rose, de azt is tudom, hogy nem akarta elrontani a barátságukat, ezért nem hajtott rá. Velem ugyanez a helyzet, szóval megértem.

- Nem hiszen hogy összejöttek. - mondtam, mire Any furán nézett rám.

- Ki beszélt itt összejövésről? Én csak azt mondtam, hogy egymásra találtak. Most valahogy jobban kijönnek mint eddig. Nem marják egymást. - magyarázta Any.

- Igazad van. Talán a nyaralásra fegyverszünetet kötöttek. 

- Lehet, de Rosenál ez nem jellemző. - mondta merengve.

***

Mikor leszálltunk a gépről hihetelenül szép táj fogadott minket. A nap tűzött, a tengerpart és a sziget is gyönyörű volt. Hívogatott a víz, de a lányok már elindultak a ház felé úgyhogy feladtam a késztetést, hogy a tengerbe vessem magam és elindultam én is. A Kis faház amit Rose apja lefoglalt nekünk szinte tökéletes volt. Két szintes, fennt a szobák és egy fürdő, lennt a nappali meg a konyha. 

- Minénk a fürdőhöz közelebbi szoba! - kiáltotta Rose és már rohant is, hogy elfoglalja az említett szobát. 

- Miénk a TV! - kiabálta Ty és már be is vetett magát a kanpéra.

Én felmentem a szobánkba és elkezdtem kiapkolni.

- Ha kipakoltál elmegyünk úszni? - jelent meg Any az ajtóban.

- Persze. - mondtam, majd becsuktam a bőröndöt. - Mehetünk.

- Akkor gyere. - mosolygott rám, majd elindult én pedig követtem.

A ház közel volt a parthoz, tehát hamar leértünk a partra. Any gyorsan ledobta a ruhájat és szaladt is a vízbe. Gyönyörű volt, mint egy édes angyalka. Csupa mosoly és boldogság, szinte ragyogott. Hosszú szőke haja vizesen tapadt a hátára, barna szeme pedig csillogot...

- Nem jössz? - kiabált ki a vízből.

- De... - levettem én is pólóm és befutottam Anyhez a vízbe. Amint odaértem hozzá lefröcskölt. Elkaptam a derákánál fogva és lemerültem vele a víz alá de kiszabadult és elúszott. Utána vetettem magam, de kicselezett majd ráugrott a hátamra és lenyomott. 

- Most elkaplak! - mondtam és megragadtam a derekát.

- Jonathan! - sikította nevetve.

-És most nem eresztelek. - súgtam a fülébe.

-Any! Jonathan! - hallottuk hirtelen Rose hangját a part felől és szétrebbentünk. 

Ty és Rose is csatlakoztak hozzánk és az egész délutánt a vízben töltöttük, nagyon rég szórakoztunk ilyen jól együtt...