Az új angyal

(Jonathan)

Egész éjjel csak forgolódtam, nem tudtam Anyt kiverni a fejemből. Ahogy csókolom, még most is remegek a gondolatra. Legszívesebben átmentem volna hozzá, hogy ott folytassuk ahol abbahagytuk. 

Reggel a konyhában ülve ittam a kávémat mikor Rose bejött. Leült velem szembe, töltött magának is kávét majd jelentőségteljesen rám nézett. 

- Szóval...a barátnőm egész éjjel nem aludt, csak forgolódott és a párnáját szorongatta. Van valami elképzelésed mi áll a háttérben? - húzta fel szemöldökét.

- Miért gondolod, hogy közöm van hozzá? 

- Hát nem is tudom...talán azért, mert be voltatok zárkózva a fürdőbe? - újabb szemöldökhúzogatás.

- Mi köze ennek Any alváshiányához? - kezdtem ideges lenni.

- Ezt szeretném én is kideríteni. Ismerem a barátnőmet és csak akkor ilyen amikor rólad van szó, szóval bökd ki szépen.

- Foglalkozz a magad dolgával! - pattantam fel és elindultam fel a szobámba.

- Min veszekedtetek? - lépett elő Any a szobájából. - olyan édes volt a kialvatlan pofijával, és az álmos szemeivel. Meg akartam csókolni... nagyon...olyan jó illata volt és...

- Nem veszekedtünk. - mondtam gyorsan és elmentem mellette nehogy elkapjon a hév.

- De... - hallottam még Any hangját mielőtt bevágtam az ajtót. Ez így nem lesz jó. Akárhányszor ránézek az jut eszembe ahogy ölel és csókol...

***

A napot próbáltam a szobámban tölteni, csak enni mentem le és ügyelve, hogy ne fussak össze Anyvel.   Késő délután viszont mégis sikerült.

- Miért kerülsz? Mi bajod van? - állta el az utam.

- Nem kerüllek. - próbáltam kikerülni.

- Na idefigyelj! Az egy dolog, hogy olyanokat mondasz, hogy nem tudsz kiverni a fejedből, de az már más, hogy le is smárolsz utána! Majd dühösen lelépsz és utána folyamatosan kerülsz! - kiabált, és most először tűnt tényleg dühösnek.

- Nézd, ebből nem lesz semmi. Nem vagy az esetem és kizárt, hogy kikezdenék veled. Túl sokat voltam a napon azért mondtam azt amit, csókolózni pedig te kezdtél el. - könnybe lábadt a szeme. Legszívesebben megöleltem volna, de nem lehet. Így csak elsétáltam mellette és a szívem szakadt meg.

- Mi a fenét műveltél?! - rontott be dühösen Ty a szobába.

- Én semmit. - mondtam nyugodtan.

- Akkor mi baja Anynek?! - üvöltözött tovább haverom.

- Megmondtam neki, hogy hagyjon békén. 

- Te nem vagy normális. Miért kell ekkora fasznak lenned?! Felfogod te egyáltalán mi van? A csaj akit szeretsz viszont szeret!

- Pont ezért nem fogom megöletni! - akadtam ki én is.

- Ezzel csak még nagyobb fájdalmat okozol mindkettőtöknek! Ajánlom, hogy beszélj vele! - és ezzel magamra hagyott a szobában.
Persze...beszéljek vele...és az mire lenne jó? A vége ugyanaz lenne mint legutóbb.
Nem akarom látni Anyt...
Csak sétálgattam fel-alá a parton, azt se tudtam merre megyek. Nem érdekelt semmi, bárhol jó ahol nem botlok bele szőke, édes csábítókba.  Ahogy sétáltam nekimentem valaminek, illetve valakinek. Egy sötét hajú lány nézett fel rám a földről morcosan.
- Nem látsz paraszt? - morgott a földön.
- Nem csak te vagy a Földön Muci. - barna szemek villantak rám mérgesen.
- Legalább segíts fel! - nyújtotta a karját. Megfogtam és felhúztam magamhoz a lányt, a vékony ruháján keresztül teste szorosan hozzám simult. Még mindig fogva a csuklóját a szájára tapasztottam az enyémet. Erre a kis harcias liba megharapott, mire elengedtem a csuklóját. A következő pillanatba egy hatalmas pofon mogorva tulajdonosa lettem. Megragadtam a lány derekát és visszahúztam magamhoz, de egy határozott rúgás megállított.
- Még csak randizni se voltunk, de már ledugtad a nyelved a torkomon! - sipította erősen elpirult arccal.
- Megiszunk valamit? - kérdeztem kaján vigyorral a képemen. A lány meglepődött, majd elkerekedett szemekkel bólintott.
- Nem is vagy olyan reménytelen...- motyogta, mire elindultam a legközelebbi bár felé.
- Jössz? - fordultam vissza, a lány pedig követett.
Csendben sétáltunk a bárig én pedig azon gondolkodtam mi a fészkes fenét csinálok. Nem vagyok normális...Ty meg fog ölni.
- Jó napot! Mit adhatok? - zökkentett ki a pultos csaj.
- Szia egy Blue hawaiian lesz. - adta le rendelését partnerem.
- Egy Champagne. - vetettem oda én is mire a pultosunk serényen keverni kezdte koktéljainkat.
- Na Cica elárulod milyen névre hallgatsz, vagy adjak egyet én? - fordultam a fekete szépség felé.
- Alíz vagyok. És te bunkókám?
- Aki csak szeretnéd hogy legyek. - kacsintottam rá.
Közben megkaptunk a rendelésünket is és hálát adtam az égnek az alkoholért...
A harmadik koktél után úgy döntöttünk elmegyünk sétálni. Mint kiderült Alíz elég beszédes csaj, be nem áll a szája...a felét meg se hallom. A házunk közelébe vagyunk, ez még jól is jöhet...
- Szóval barátnőiddel vagy itt. És miért pont Hawaii? - kérdeztem.
- A buli miatt mi másért? - kuncogta mellettem.
- És most milyen a buli? - léptem közelebb hozzá. Alíz elpirult és kuncogott egy kicsit, mire megragadtam a derekát és megcsókoltam. Most egyből visszacsókolt, a karjait a nyakam köré fonta. - Folytassuk a bulit. - mondtam majd behúztam őt a házunkba, egyenesen fel a szobámba.
Az ágyon kötöttünk ki és egy pillanatra sem szakadt el a számtól. A kezem a felsője alá csúszott és a csupasz bőrt simogattam. Majd áthúztam a feje felett a felsőt és elhajítottam. Tovább simogattam a mellét, közben a nyakát csókolgattam, mire egy halk sóhaj hagyta el a száját. A keze a hajamat szántotta, majd felhúzta a pólóm és az övé mellé került. Kikapcsoltam a melltartóját és egyből rácuppantam az érzékeny bimbóira.
Már épp gomboltam volna ki a nadrágját mikor berontottak a szobába.
- Bocsi Cica ez nem a te napod. Tünés! - mondta Tyler cseppet sem kedvesen. Szegény Alíz felkapta a melltartóját és a pólóját majd kiviharzott a szobából. Ty elém lépett és behúzott egyet.
- Hozz jeget a csajok szobájában. - mondta és kiment. Nekem eljutott a tudatomig mit is mondott és lerohantam a fagyasztóhoz. Miközben rohantam fel a fagyasztott borsóval a kezemben vagy ötven féle helyzet eszembe jutott miért kellhet a jég...és egyik sem tetszett...
A szobába érve Anyt a Földön találtam, feje Rose ölében, Ty pedig a hátát vizsgálta amin két friss heg látszott "V" alakban.
Odarohantam és Ty kezébe nyomtam a borsót.
- Mi történt? - kérdeztem tőlük.
- Előbújtak a szárnyai. - jegyezte meg halkan Ty, mire azt hittem menten rosszul leszek.
- Lehetetlen. - suttogtam magam elé.
Végignéztem ahogy Ty óvatosan lefekteti Anyt az ágyára, betakarja majd Roseal együtt lemennek.
Moccanni sem bírtam. Lezsibbadt az agyam. Any...szárnyai...lehetetlen...
Bénult elmével lementem a nappaliba és a laptop előtt találtam meg barátomat Roseal az oldalán.
- Lekértem az aktáját a nyilvántartásból. - jelentette ki. Feldolgoztam...Any benne van a nyilvántartásban...
- Ty...most mi lesz? - néztem rá kétségbeesetten.
- Várunk.
- Istenem mekkora balfasz vagyok. - nyögtem és ledőltem a kanapéra.
- Ez csak neked újdonság. - vágta a fejemhez Tyler.